A Szálka Stúdió céljai és tevékenysége
A diákszínpad működésének elsődleges célja a gimnáziumi oktatásba szervesen illeszkedő tánc és dráma modul elméleti ismereteinek gyakorlatban történő megvalósítása, a színházra nevelés, a színházi gondolkodásmód kialakítása.
A közös munka során olyan saját előadásokat hozunk létre, melyek a kötelező drámai művek vagy a világirodalom klasszikusainak továbbgondolásai, játékos parafrázisai. A szöveg, a színpadi tér, a jelmez, kellék, a zene a diákok ötletei alapján születik meg, így téve őket érdekeltté az alkotó folyamatban.
A foglalkozások szerves részét képezik a mozgás- és ritmusgyakorlatok, drámajátékok illetve a drámaíráshoz, dramaturgiához kapcsolódó tevékenységformák pl. jelenet írása.
Az Árpád Gimnázium Diákszínpada 2010 őszétől működik Szálka Stúdió néven.
Előadások:
2010-ben egy rövid, félórás előadást állítottunk színre (Entigoné), melynek alapjául Szophoklész Antigoné című tragédiája szolgált. A klasszikus attikai tragédiák szerlezeti egységeinek megtartása mellett sikerült egy komédiát létrehozni, melyben mégis felismerhetők az Antigoné szereplői és a mű alapkonfliktusa. A darabot a 2011-12-es tanévben felújítottuk, és neveztük a Weöres Sándor Gyermekszínjátszó találkozóra, ahol az előadás arany minősítést kapott.
2011-ben Vörösmarty Csongor és Tünde című drámai költeményét dolgoztuk fel Bunkerdohány címmel. A történetet a valóság síkján szemlélve mutajuk be az eseményeket, megtartva és aktualizálva a filozófiai gondolatokat. A helyszín a VIII. kerület egyik bérháza, a szereplők pedig a város jellegzetes lakói…
A 2012-2013-as tanévben három új bemutatónk volt. Szeptember végén egy vásári komédiát állítottuk színpadra IV. Béla viszontagságos kalandjai címmel. A darab felkérésre született. A Petőfi Tömegsport Egyesület szervezésében került sor a Csákányospusztai Játékok elnevezésű történelmi, hagyományőrző napra. A hagyomány szerint a települést IV. Béla alapította a tatárjárás után, így egy történelmi darabot vártak tőlünk. Szabadtéri rendezvény lévén tragédiáról szó sem lehetett, így esett a választás a vásári komédia műfajára. A darab IV. Béla uralkodói hibáiról szól, melyek kiszolgáltatták az országot a tatár hordáknak, ám végül minden jóra fordul. A versbe szedett saját szövegbe applikáltunk korabeli krónikarészleteket, francia vásári bohózatokat (pl. Jean Bodel) és Villon balladát is.
Az október 23-i iskolai megemlékezésre készült a Magyar forradalom 1956 című előadásunk. A darabban a forradalomról írt kamasznaplókat (Csics Gyula és Kovács János naplói) ötvöztük Déry Tibor Szerelem című novellájával. A történetünk K. János szabadon bocsátásával és hazatérésével kezdődik. Ő az apja a főszereplőnknek, Kis Jancsinak, aki barátjával, Gyulival naplót ír a forradalom napjaiban. A felnőttek és gyerekek világa végig párhuzamosan halad. A gyerekek számára a foci, a napló, Gyuli születésnapja és a karácsony épp olyan fontos, mint a forradalom áldozatai, a város romokba dőlése és a megtorlás. Miután Jancsi apját koncepciós perben halálra ítélik és kivégzik, az anya úgy dönt, fiával elhagyja az országot.
Megemlékezésünk fontos mozzanata volt, hogy jelenlétével megtisztelte előadásunkat Csics Gyula, a tatabányai városi könyvtár nyugalmazott igazgatója, a kamasznapló szerzője.
Decemberben kezdtünk dolgozni az ötödik előadásunk anyagán a Guszti(busz)-on. Ez az improvizációval létrehozott előadás kifejezetten az Országos Diákszínjátszó Találkozóra készült. A darab alapötletét Bócsa Viktor kálváriája adta. 2012. áprilisában mutatta be az ATV a 105-ös busz vicces sofőrét, akit szokatlan vezetési stílusa tett ismertté, majd munkanélkülivé. Hiába kísérte ugyanis a média és az utasok szimpátiája, a BKV elbocsátotta.
A darab szüzséje egyszerű. A főszereplő, Guszti egész életében másra se vágyott, csak hogy buszsofőr lehessen. Mikor álma végre teljesül, nap nap után örvendezteti meg vicceivel, zenéivel, show műsorával az embereket, akik valahogy nem tudnak rá haragudni, bár be nem áll a szája. Egyetlen célja az, hogy utasait mosolyogni lássa. Még a vállalat vezérigazgatója is díjazza különös kezdeményezését. A cégben azonban vezetőváltás következik be, s az új hatalom ízlése más: elveszti állását. Amikor állásajánlatot kap egy angol busztársaságtól, úgy dönt, elhagyja az országot. Guszti távozását azonban a 105-ös járat nem tudja elfogadni: elszökik a garázsból, sofőr nélkül száguld végig a körúton, majd végleg elhagyja a fővárost. A valóságban Bócsa Viktor történetének folytatása nem ilyen költői, ezért házasította a csoport a valós eseményt Örkény István Ballada a költészet hatalmáról című novellájával.
A 2013-14-es tanévben a Vértes Agorájával együttműködve utcaszínházat csinálunk Arany János A nagyidai cigányok című művéből, és két előadást tervezünk az országos találkozókra.
Egyéb tevékenységek, eredmények (tovább)
Kommentek